1521. I. Szulejmán török szultán elfoglalja Nándorfehérvárt, így megnyílik az út a törököknek az ország belseje felé
1526. augusztus 29. mohácsi csata: magyar vereség
törökök túlerőben
magyar fővezér: Tomori Pál
II. Lajos magyar király életét veszti
Kettős királyválasztás [TK. 66. old.]
Magyarország kettészakadt, két király:
Szapolyai János erdélyi vajda (Kelet-Magyarország, Erdély)
Habsburg Ferdinánd (Nyugat-Magyarország)
Szapolyai János török segítségért cserébe a szultán vazallusa (hűbérese) lesz
Ország három részre azakadása [TK. 66-67. old.]
törökök fő célja Bécs elfoglalása
Szapolyai utóda fia, János Zsigmond
1541. török elfoglalják Budát
ország három részre szakad: Magyar Királyság (Ferdinád), Hódoltság (törökök), Erdélyi Fejedelemség (János Zsigmond)
Erdély [TK. 67. old.]
1570. János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, mint erdélyi fejedelem uralkodik
Erdélyi fejedelemség a törökök hűbérese,
a belügyeket önállóan intézik, a fejedelmet az országgyűlés választja
a külpolitikába beleszólnak a törökök, adót kell nekik fizetni, a fejedelemválasztást a szultán hagyja jóvá
Végvárak jelentősége [TK. 67. old.]
új végvári vonalat építenek ki
alacsonyabb, zömökebb várfalak
Ostromok [TK. 68-70. old.]
1532. Kőszeg: Jurisics Miklós, jelképes átadás
1552. Drégely: Szondi György, törökök elfoglalják
1552. Temesvár: Losonczy György, törökök elfoglalják
1552. Eger: Dobó István, nem tudják elfoglalni
1566. Szigetvár: Zrínyi Miklós, törökök elfoglalják
Nándorfehérvár, Mohácsi csata
a nándorfehérvári vár védői sokáig hősiesen ellenálltak, a belső várba szorultak végül, alig volt vízük, a falakat felrobbantotta a török; ezért a szabad elvonulást kértek és kaptak a törököktől, de végül mégis megölték őket
a magyar sereg lassan gyülekezett, ezért nem sikerült a törökök átkelését megakadályozni a Száván
Szapolyai János erdélyi vajda seregével nem ért oda időben a mohácsi csatába
a törökök a csata után fosztogattak az országban, Budát is elfoglalták, de végül kivonultak az országból, de a déli végvárakat megtartották
Ország kettészakadása
II. Lajosnak nem volt törvényes utóda, csak egy házasságon kívüli fia
Habsburg Mária: II. Lajos özvegye, Habsburg Ferdinánd testvére; később Németalföld kormányzója
Habsburg Ferninánd: V. Károly német-római császár és spanyol király öccse, egy korábbi Habsburg-Jagelló örökösödési szerződésre hivatkozott; bátyja később lemondott a javára a császári címről
Szapolyai János: egy korábbi, magyar király megválasztásáról szóló országgyűlési határozatra hivatkozott
1538. váradi béke: két részre osztotta az országot: a keleti rész Szapolyaié, a nyugati Ferdinándé. Ezen kívül kimondta, hogy I. János halála után az egész ország Ferdinándra száll. Szapolyai ekkor már idős volt, és sem felesége, sem fia nem lévén, elfogadta ezt a szerződést
Szapolyai később mégis megnősült (Izabella, a lengyel király leánya), 1540-ben fia is született, ezért nem kívánta mégsem betartani a szerződést
Ország három részre szakadása
1540. Szapolyai meghal, a csecsemő János Zsigmond helyett Fráter György és az anyja, Izabella uralkodott
1541-ben Ferdinánd serege megpróbálta elfoglalni Budát, Fráter György török segítséget kér, akik legyőzik a németeket, de csellel elfoglalják Budát
A Ferdinánd által kiépített új végvárrendszer óriási összegekbe került, amire a magyar adóbevételek nem voltak elegendőek, ezért a német birodalmi gyűlésnek nagy összegekkel kellett támogatni az ország védelmét, sőt Ferdinánd kénytelen volt a Fugger bankháztól kölcsönöket felvenni
1566. I. Szulejmán szigetvár ostromakor életét veszti
